Vezet� �ll�s� munkav�llal� munkaszerz�d�se
�amely l�trej�tt egyr�szr�l
........................................(munk�ltat�
elnevez�se)
........................................(munk�ltat�
sz�khelye)
mint munk�ltat� (a tov�bbiakban:
Munk�ltat�)
m�sr�szr�l:
............................(n�v,
le�nykori n�v)
............................(lakc�m)
............................(sz�l.
hely, id�)
............................(anyja
neve)
............................(szem�lyiigazolv�ny-sz�ma,
ad�azonos�t� jele)
............................(TAJ-sz�ma)
............................(mag�nnyugd�jp�nzt�r
neve, c�me, banksz�mlasz�ma)
mint munkav�llal� (a tov�bbiakban:
Munkav�llal�) k�z�tt az al�bbi felt�telekkel:
1. Felek meg�llapodnak abban, hogy
hat�rozatlan idej� munkaszerz�d�st l�tes�tenek. (Felek meg�llapodnak abban,
hogy ............. napj�ig tart� hat�rozott idej� munkaszerz�d�st l�tes�tenek.)
A Munkav�llal� k�telezetts�get v�llal a munkaszerz�d�s szerinti munkav�gz�sre.
A Munk�ltat� k�teles a munkav�llal�t a munkaszerz�d�s szerint foglalkoztatni. A
munk�ba l�p�s napja: ............
2. A Munkav�llal�
munkak�re:............... A Munkav�llal� kijelenti, hogy a Munk�ltat� a
munkak�r�be tartoz� feladatokat r�szletesen ismertette, a munkak�ri le�r�st a
jelen munkaszerz�d�s al��r�s�val egyidej�leg a Munkav�llal� r�sz�re �tadta.
A Munk�ltat� t�j�koztatja a
Munkav�llal�t arr�l, hogy a Munka T�rv�nyk�nyv�r�l sz�l� 1992. �vi XXII.
t�rv�ny (Mt.) 188. �-a �rtelm�ben vezet� �ll�s� munkav�llal�nak min�s�l. (A
Munk�ltat� t�j�koztatja a munkav�llal�t arr�l, hogy a tulajdonos, illet�leg a
tulajdonosi jogokat gyakorl� szerv el��rta, hogy a fentiek szerinti munkak�rt
bet�lt� munkav�llal� a Munka T�rv�nyk�nyv�r�l sz�l� 1992. �vi XXII. t�rv�ny
(Mt.) 190. � (3) bekezd�s, 191. �, a 192. �, illetve a 193. � (2)-(4) bekezd�se
alkalmaz�s�ban vezet�nek min�s�l. A vezet� �ll�s� munkav�llal�k tekintet�ben az
Mt. rendelkez�seit a X. fejezetben foglalt elt�r�sekkel kell alkalmazni.)
3. A Munk�ltat� munkav�gz�s�nek
helye:...............
4. A Munkav�llal� szem�lyi
alapb�re brutt� ......... Ft/h�. A felek meg�llapodnak abban, hogy a
Munkav�llal�t a szem�lyi alapb�r�n fel�l munkab�rk�nt az al�bbi juttat�sok
illetik meg:
.............................................................��.
......................................................................
......................................................................
A felek r�gz�tik, hogy a
Munkav�llal� r�sz�re munkab�r�n fel�l az al�bbi juttat�sok j�rnak:
......................................................................
A Munk�ltat� megt�r�ti a
Munkav�llal�nak azokat az al�bbi k�lts�geit, amelyek a munk�val kapcsolatos
k�telezetts�gek teljes�t�se sor�n sz�ks�gesen �s indokoltan mer�ltek fel. A
munk�ltat� �rdek�ben felmer�lt egy�b sz�ks�ges k�lts�gek megt�r�t�s�nek
el�felt�tele, hogy azokhoz a Munk�ltat� el�zetesen hozz�j�rult.
Megt�r�tend�
k�lts�gek:.......................................
5. Felek meg�llapodnak abban, hogy
a munkaviszonyb�l ered� munk�ltat�i jogokat �s k�teless�geket (munk�ltat�i
jogk�r) ................ .munkak�r�, illetve beoszt�s� vezet� munkav�llal�
(szerv) gyakorolja, illetve teljes�ti.
6. A Munkav�llal� k�teles a
munk�ja sor�n tudom�s�ra jutott �zemi (�zleti) titkot, valamint a munk�ltat�ra,
illetve a tev�kenys�g�re vonatkoz� alapvet� fontoss�g� inform�ci�kat meg�rizni.
Ezen t�lmen�en sem k�z�lhet illet�ktelen szem�llyel olyan adatot, amely
munkak�re bet�lt�s�vel �sszef�gg�sben jutott tudom�s�ra, �s amelynek k�zl�se a
munk�ltat�ra vagy m�s szem�lyre h�tr�nyos k�vetkezm�nnyel j�rna.
7. A felek r�gz�tik, hogy a
Munkav�llal� a feladatait k�tetlen munkaid� �s munkarend szerint l�tja el,
munkaid�-beoszt�s�t, a pihen�id� (szabads�g) ig�nybev�tel�t maga �llap�tja meg.
A vezet�t a rendk�v�li munkaid�ben t�rt�n� munkav�gz�s�rt azonban ellen�rt�k
nem illeti meg.
A Munkav�llal� a szabads�g
ig�nybev�tel�r�l annak megkezd�s�t megel�z� ... nappal �r�sban k�teles
t�j�koztatni a munk�ltat�i jogk�r gyakorl�j�t. A Munkav�llal� a szabads�g
idej�re k�teles a megfelel� helyettes�t�sr�l gondoskodni. A helyettes
szem�ly�r�l, a helyettes�t�si jog terjedelm�r�l a fentiek szerinti hat�rid�ben
k�teles a munk�ltat�i jogk�r gyakorl�j�nak �r�sbeli t�j�koztat�st adni.
Betegszabads�g eset�n a fentiek szerinti t�j�koztat�st a megbeteged�st k�vet�en
halad�ktalanul meg kell adni.
8. A Felek a munkaviszony
l�tes�t�sekor ........ nap/h�nap pr�baid�t k�tnek ki. A pr�baid� alatt a
munkaviszonyt b�rmelyik f�l azonnali hat�llyal megsz�ntetheti.
9. Munk�ltat� r�gz�ti, hogy a
vezet� tov�bbi munkaviszonyt, illetve munkav�gz�sre ir�nyul� egy�b jogviszonyt
nem l�tes�thet. E tilalom vonatkozik (nem vonatkozik) arra a jogviszonyra,
amelyet tudom�nyos, oktat�i, illetve szerz�i jogi v�delem al� es� tev�kenys�gre
l�tes�tettek. (Munk�ltat� r�gz�ti, hogy a vezet� tov�bbi munkaviszony,
munkav�gz�sre ir�nyul� jogviszonyt az al�bbi felt�telek mellett l�tes�thet:
..........................)
10. (Felek meg�llapodnak abban,
hogy a vezet� �ll�s� Munkav�llal� jelen munkaszerz�d�ssel l�tes�tett
munkaviszony�t mindk�t f�l indokol�s �s felmond�si id� n�lk�li, azonnali
hat�ly� rendes felmond�ssal megsz�ntetheti.) Munk�ltat�i rendes felmond�s (�s a
munkaviszony k�z�s megegyez�ssel t�rt�n� megsz�ntet�se) eset�re a Munkav�llal�t
megillet� v�gkiel�g�t�s az al�bbiak szerint alakul:............................
11. A Munkav�llal� a munkaviszony
fenn�ll�s�t k�vet�en ........ ideig - kiv�ve, ha erre jogszab�ly feljogos�tja -
nem tan�s�that olyan magatart�st, amellyel munk�ltat�ja jogos gazdas�gi
�rdekeit vesz�lyeztetn�. E k�telezetts�g ellen�rt�k�t a felek ........ Ft
�sszegben hat�rozz�k meg, amely a munkaviszony megsz�n�sekor esed�kes. (E
meg�llapod�sra a polg�ri jog szab�lyai az ir�nyad�k.)
12. A jelen munkaszerz�d�sben nem
szab�lyozott k�rd�sekben a Munka T�rv�nyk�nyve �s a munkaviszonyra vonatkoz�
egy�b szab�lyok rendelkez�sei ir�nyad�k.
(Munkav�llal� jelen munkaszerz�d�s
al��r�s�val elismeri, hogy a munk�ltat� bels� szab�lyzat�t megismerte, a bels�
szab�lyzatot a Munk�ltat� a r�sz�re �tadta.)
Kelt:..........., 200.. ......
h�nap ... nap
������������� ................................ ������������������������������������������������� ...................................
�������������������� munkav�llal�������� ��������������������������������������������� munk�ltat�
(c�gszer� al��r�s)
Megjegyz�sek
(Mt.
alapj�n)
1. ponthoz:
A munkaszerz�d�st �r�sba kell
foglalni. A munkaviszony kezdete a munk�ba l�p�s napja. A munk�ba l�p�s napja
elt�r� meg�llapod�s hi�ny�ban a munkaszerz�d�s megk�t�s�t k�vet� munkanap,
ez�rt az erre vonatkoz� r�szt csak akkor kell kit�lteni, ha a felek a
t�rv�nyben foglaltakhoz k�pest m�s id�pontot akarnak meghat�rozni.
A hat�rozott idej� munkaviszony
id�tartam�t napt�rilag, illetve m�s alkalmas m�don kell meghat�rozni (pl. a
jelenleg fizet�s n�lk�li szabads�gon l�v� X. Y. helyettes�t�s�re). A hat�rozott
id�tartam �ltal�nos esetben - �jabb munkaviszony l�tes�t�s�t is ide�rtve - az
�t �vet nem haladhatja meg. A hat�rozott id�tartamra fels� hat�r�ra vonatkoz�
rendelkez�st a vezet�k munkaviszony�ra nem kell alkalmazni.
2. ponthoz:
A munkaszerz�d�sben minden esetben
meg kell hat�rozni a munkav�llal� szem�lyi alapb�r�t, munkak�r�t �s a
munkav�gz�s hely�t. A munkak�rh�z tartoz� munkak�ri le�r�st a munkav�llal�
r�sz�re �t kell adni. A jelenleg hat�lyos Mt. szerint a vezet�k k�t csoportra
oszthat�k: a) a munk�ltat� vezet�je, valamint annak helyettese, b) a
tulajdonos, illet�leg a tulajdonosi jogokat gyakorl� szerv �ltal kijel�lt, a
munk�ltat� szempontj�b�l meghat�roz� jelent�s�g� munkak�r�ket bet�lt�
szem�lyek, akik azonban csak bizonyos rendelkez�sek alkalmaz�sa tekintet�ben
min�s�lnek vezet� �ll�s� munkav�llal�knak. Az �ltal�nos szab�lyokt�l val�
elt�r�s lehet�s�ge a meghat�roz� jelent�s�g� munkak�rt bet�lt� vezet�kn�l
l�nyegesen korl�tozottabb, mint a vezet�k, illetve helyetteseik eset�ben. A b)
pont szerinti esetben a munkaviszony l�tes�t�sekor �r�sban t�j�koztatni kell az
�rintett munkav�llal�t a tulajdonosi min�s�t�s t�ny�r�l. A munkaviszony
fenn�ll�sa alatt a tulajdonos, illet�leg a tulajdonosi jogokat gyakorl�
szervezet fentiek szerinti d�nt�se a munkav�llal� munkaviszony�t - elt�r�
meg�llapod�s hi�ny�ban - nem �rinti.
3. ponthoz:
A munkav�gz�s helye lehet �lland�
vagy v�ltoz�. �lland� munkahely eset�n a konkr�t helyet (pontos c�m) vagy az
esetleges m�dos�t�sokat elker�lend� pl. a munk�ltat� mindenkori sz�khely�t kell
megjel�lni. V�ltoz� munkahely eset�n a v�ltoz� jellegre kell utalni. Ilyenkor a
munkav�llal� utas�t�s alapj�n a munk�ltat� b�rmely telephely�n k�teles munk�t
v�gezni, lehet�s�g van azonban ebben az esetben is korl�toz�sokra (pl. a
munkav�gz�s helye v�ltoz�, de csak a munkav�llal� csak a munk�ltat� sz�khelye
szerinti telep�l�sen l�v� telephelyeken k�teles munk�t v�gezni.)
4. ponthoz:
A munkav�llal�t - elt�r�
meg�llapod�s hi�ny�ban - a munkaszerz�d�sben meg�llap�tott szem�lyi alapb�rnek
megfelel� munkab�r illeti meg. A szem�lyi alapb�rt mindig id�b�rben kell megadni
(Ft/h�, Ft/�ra). A vezet�k szem�lyi alapb�r�k�n fel�l sz�mos egy�b jogc�men
r�szes�lhetnek d�jaz�sban. Ilyen pl. az eredm�nyt�l f�gg� c�lpr�mium, jutalom,
amely egy konkr�t feladat sikeres elv�gz�s�hez, meghat�rozott eredm�ny
el�r�s�hez vagy �ltal�ban a kiemelked� teljes�tm�nyekhez kapcsol�dhat. A
nagyobb gazd�lkod�szervezetekn�l az �n. menedzser t�pus� szerz�d�sekben igen
gyakori, hogy meghat�rozott gazdas�gi mutat�k teljes�t�se eset�re a c�lpr�mium
fizet�s�t el�re garant�lj�k. A vezet�ket gyakran ingyenesen adott
�rt�kpap�rokkal is jutalmazz�k. A nagyobb v�llalkoz�sokn�l szinte minden vezet�
tiszts�gvisel� hivatali g�pj�rm�vel j�r. A c�gaut� haszn�lata term�szetbeli
juttat�snak min�s�l.
Munkaviszonyra vonatkoz� szab�ly
term�szetbeni munkab�rt �llap�that meg olyan �rucikkben vagy szolg�ltat�sban,
amely a munkav�llal� �s csal�dtagjai sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�hez j�rul
hozz�. A term�szetbeni munkab�r a p�nzben meghat�rozott munkab�r h�sz
sz�zal�k�t nem haladhatja meg. Nem adhat� term�szetbeni munkab�rk�nt szeszes
ital vagy m�s, az eg�szs�gre k�ros �lvezeti cikk. A term�szetbeni munkab�r nem
azonos a term�szetbeni juttat�ssal. A term�szetbeni juttat�s a munkab�ren fel�l
j�r.
5. ponthoz:
A munk�ltat� k�teles a
munkav�llal�val k�z�lni, hogy a munkaviszonyb�l ered� munk�ltat�i jogokat �s
k�teless�geket (munk�ltat�i jogk�r) mely szerv vagy szem�ly gyakorolja, illetve
teljes�ti.
7. ponthoz:
A vezet� a munkaid� beoszt�s�t,
valamint a pihen�id� (szabads�g) ig�nybev�tel�t - a munkaszerz�d�sben foglaltak
szerint - maga �llap�tja meg. A vezet�t a rendk�v�li munkaid�ben t�rt�n�
munkav�gz�s�rt ellen�rt�k nem illeti meg.
8. ponthoz:
A munkaszerz�d�sben, a
munkaviszony l�tes�t�sekor pr�baid� is kik�thet�. A pr�baid� tartama harminc
nap. Kollekt�v szerz�d�s, illetve a felek enn�l r�videbb vagy hosszabb, de
legfeljebb h�rom h�napig terjed� pr�baid�t is meg�llap�thatnak. A pr�baid�
meghosszabb�t�sa tilos. A pr�baid� alatt a munkaviszonyt b�rmelyik f�l azonnali
hat�llyal megsz�ntetheti.
9. ponthoz:
A vezet� tov�bbi munkaviszonyt,
illetve munkav�gz�sre ir�nyul� egy�b jogviszonyt f�szab�lyk�nt nem l�tes�thet.
Lehet�s�g van azonban arra, hogy e rendelkez�st�l a felek a munkaszerz�d�sben
elt�rjenek. A tov�bbi munkav�gz�s tilalma csak akkor terjed ki a tudom�nyos,
oktat�i, illetve szerz�i jogi v�delem al� es� tev�kenys�gre vonatkoz�
jogviszonyokra, ha ezt a felek a munkaszerz�d�sben kifejezetten kik�t�tt�k. Ha
a munk�ltat� bizonyos keretek k�z�tt - a tov�bbi munkaviszony,
munkav�gz�sre ir�nyul� egy�b jogviszony l�tes�t�s�t megengedi, c�lszer� azt
el�zetes bejelent�shez vagy hozz�j�rul�shoz k�tnie. A hozz�j�rul�s megad�s�nak
szab�lyait azonban r�gz�teni kell.
A munkav�llal� a munkaviszony
fenn�ll�sa alatt - kiv�ve, ha erre jogszab�ly feljogos�tja - nem tan�s�that
olyan magatart�st, amellyel munk�ltat�ja jogos gazdas�gi �rdekeit
vesz�lyeztetn�. A b�r�i gyakorlat �rtelm�ben a munkav�llal�nak a munk�ltat��val
azonos tev�kenys�gi k�r� gazdas�gi t�rsas�gban val� tev�keny k�zrem�k�d�se
vesz�lyezteti a munk�ltat� gazdas�gi �rdekeit, �s alapot ad a rendk�v�li
felmond�sra, illetve, ha a munkav�llal� a munk�ltat� tudta �s ez�ltal enged�lye
n�lk�l olyan gazdas�gi t�rsas�got alap�t, amelynek r�szben tulajdonos�v� is
v�lik, �s a gazdas�gi t�rsas�g tev�kenys�ge s�rti a munk�ltat� gazdas�gi �rdekeit,
a munk�ltat� jogszer�en �l a rendk�v�li felmond�s jog�val. A k�s�bbi vit�s
�gyek elker�l�se �rdek�ben c�lszer� konkr�tan meghat�rozni a gazdas�gi
�sszef�rhetetlens�g r�szletes szab�lyait. Ezt a munk�ltat� egyoldal�an
megteheti a bels� szab�lyzat�ban. Ahhoz azonban, hogy a bels� szab�lyzat a
munkav�llal�ra n�zve k�telez� legyen, meg kell ismertetni vele a munkaviszony
l�tes�t�sekor, illetve azt k�vet�en, �s err�l a t�nyr�l a munkav�llal�t �r�sban
nyilatkoztatni kell.
10. ponthoz:
Az indokol�s �s felmond�si id�
n�lk�li, azonnali hat�ly� rendes felmond�s joga a munk�ltat�t csak a
hat�rozatlan idej� munkaszerz�d�sn�l a vezet� �s annak helyettese tekintet�ben
illeti meg. Nem alkalmazhat� teh�t a tulajdonos, illet�leg a tulajdonosi
jogokat gyakorl� szerv �ltal kijel�lt, a munk�ltat� szempontj�b�l meghat�roz�
jelent�s�g� munkak�r�ket bet�lt� szem�lyekkel szemben.
Gyakran el�fordul, hogy a vezet�
�ll�s� munkav�llal�k tekintet�ben a felek a k�z�s megegyez�ssel t�rt�n�
megsz�ntet�s eset�re is v�gkiel�g�t�st k�tnek ki. Ugyancsak elterjedt az a
gyakorlat is, miszerint mind a k�z�s megegyez�s, mind a rendes felmond�s
alapj�n j�r� v�gkiel�g�t�s �sszeg�t az Mt.-ben szab�lyozottn�l magasabb
�sszegben �llap�tj�k meg a felek.
A munk�ltat�, illetve a
munkav�llal� a munkaviszonyt rendk�v�li felmond�ssal megsz�ntetheti, ha a m�sik
f�l a munkaviszonyb�l sz�rmaz� l�nyeges k�telezetts�g�t sz�nd�kosan vagy s�lyos
gondatlans�ggal jelent�s m�rt�kben megszegi, vagy egy�bk�nt olyan magatart�st
tan�s�t, amely a munkaviszony fenntart�s�t lehetetlenn� teszi. Ett�l �rv�nyesen
elt�rni nem lehet. A munkaszerz�d�s - a fenti keretek k�z�tt - meghat�rozhatja
azokat az eseteket, amikor rendk�v�li felmond�snak van helye. Erre legink�bb a
vezet�i munkaszerz�d�sekben tal�lhatunk p�ld�kat.
11. ponthoz:
A
munkav�llal� a munkaviszony fenn�ll�sa alatt - kiv�ve, ha erre jogszab�ly
feljogos�tja - nem tan�s�that olyan magatart�st, amellyel munk�ltat�ja jogos
gazdas�gi �rdekeit vesz�lyeztetn�. A munkaviszony megsz�n�s�t k�vet�en a
fentiekben meghat�rozott k�telezetts�g a munkav�llal�t csak ilyen tartalm�,
megfelel� ellen�rt�k fej�ben k�t�tt meg�llapod�s alapj�n �s legfeljebb h�rom
�vig terhelheti. E meg�llapod�sra, amelynek megk�t�s�re sor ker�lhet a
munkaviszony l�tes�t�s�t k�vet�en is, a polg�ri jog szab�lyai az ir�nyad�k.
12. ponthoz:
A munkaviszonnyal �sszef�gg�
k�rd�seket t�rv�ny, illet�leg t�rv�nyi felhatalmaz�s alapj�n egy�b jogszab�ly
szab�lyozza. Kollekt�v szerz�d�s hat�lya a vezet�kre nem terjed ki.
A munk�ltat� a bels� szab�lyzat�ban
egyoldal�an �llap�thatja meg a m�rlegel�si jogk�r�be tartoz� szab�lyokat (pl.
munkav�gz�s rendje, munka megszervez�se, munkahelyre bevihet� dolgok,
pr�miumfizet�s, �sszef�rhetetlens�g). Ahhoz azonban, hogy a bels� szab�lyzat a
munkav�llal�ra n�zve k�telez� legyen, meg kell ismertetni vele a munkaviszony
l�tes�t�sekor, illetve azt k�vet�en, �s err�l a t�nyr�l a munkav�llal�t �r�sban
nyilatkoztatni kell.